W. Bruce Cameron - Egy kutya négy élete
Lenyűgöző történetünk főszereplője, egy aranyos kutyus nem egy, de több életen keresztül próbál meg rájönni arra, hogy mi is az élete célja. A Kutyás történet más, mint a többi megszokott, cuki kis kutyusokról szóló megható regény. Az élet legalapvetőbb kérdésére keresi a választ: miért vagyunk itt? Hősünk, Béni maga is megdöbbenve tapasztalta, hogy lenyűgöző szépségű, aranyló szőrű kiskutyaként született újjá, miután végigélte egy korcs, kóbor kutya tragikusan rövid életét. Az új lehetőséget kihasználva eljut a nyolcéves kisfiú, Ethan ölelő karjába. Együtt számtalan lélegzetelállító kalandot élnek át, és közben Béni megtanulja, hogyan legyen jó kutya. Hősünk kalandja azonban nem ér véget azzal, hogy egy szerető család kedvenc háziállata lett. Ismét újjászületik, és vaksin pislogó kölyökkutyaként megint csak azt szeretné kideríteni, hogy képes lesz-e valaha is rájönni a létezése értelmére. Béni története szívet melengető, lényeglátó, és gyakran elképesztően mulatságos olvasmány. A Kutyás történetben nem csupán négylábú barátunk számos életének megrázó és mulatságos kalandjait ismerhetjük meg, de feltárul előttünk az is, ahogy egy kutya látja az emberi viszonyokat. Megismerhetjük, hogy milyen erős kötelék fűz minket legjobb barátunkhoz. A megragadó és magával ragadó, gyönyörű történetből kiderül, hogy a szeretet halhatatlan, hogy hűséges barátaink örökre itt maradnak velünk, és hogy a földkerekségen minden teremtmény azért született, mert megvan a maga oka, mert értelme van az élhetésének.
(Forrás: moly. hu)
Ez az a könyv, amit mindenkinek legalább egyszer el kell olvasnia. Függetlenül attól, hogy van e kutyusa vagy nincs.
Eleinte furcsa volt, hogy a kutyus Bailey, mert nem Béninek hívják a kutyát, mint az ismertetőben is van, hanem BAILEY-nek. Szóval furcsa volt, hogy az ő szemén át látjuk a világot, azonban könnyen hozzá lehetett szokni.
A kutya négy életét kísérhetjük végig, némelyik alapból szomorúan kezdődött és végződött, némelyikben azonban, rengeteg boldog pillanatot élt át.
Első életében egy kóbor kutyus volt, akit végül egy idő néni fogad be, aki segít a kóbor kutyáknak. Azonban olyan sok kutya élt már a Tanyán, hogy feljelentették helytelen állattartás miatt a hölgyet és elvitték a kutyákat. Megértettem miért tette. Kedves volt tőle, hogy segíteni akart, de egyszer-kétszer bennem is felmerült a kérdés, hogy ez így nem jó a kutyusoknak.
Második életében szintén kalandvágyó kutyust ismerhettünk meg benne, aki elszökött anya mellől, hogy új kalandokat keressen. Végül egy kamionos emberkéhez vezette az út, aki benn felejtette nyár közepén a kocsiban, mondván csak egy pohárral iszom és jövök. Szerencsétlen kutya már majdnem meghalt, amikor jött Anya és megmentette. Így került a kutyus Ethanhöz.
Imádták egymást. Nem volt egyetlen perc sem, amit külön töltöttek volna. Fantasztikus volt olvasni, hogy mit gondol a kutyus az emberekről, a macskákról és úgy alapvetően mindenkiről. Ethan sok mindenre megtanította, legjobb barátok lettek. Bailey a tanyán érezte legjobban magát, ott volt a fiú mellett, amikor a padlón volt, amikor boldog volt és segítette mindenben, amiben tudta. Ebben az életében szép kort élt meg és öregen távozott. Azonban még mindig volt küldetése…
Harmadik életében rendőri szolgálatot teljesített. Amit az első életében anyjától megtanult, valamint második életében Ethantől azt itt nagyon jól tudta kamatoztatni. Életmentő rendőrkutya lett belőle és tényleg szent küldetésének tekintette, hogy életeket mentsen. Ő volt a legjobb mentő kutya és ez be is bizonyosodott sok esetben. Megmentett egy kislányt, akit elraboltak. Elvitték egy épület összeomlásának helyszínére, ahol a romok alatt lévő embereket kellett megtalálnia és sikeresen vette az akadályokat egészen addig valamilyen erős vegyi anyag ráfröccsent az orrára. Utána ,,nyugdíjazták”, mivel a szaglása már nem volt a régi. De még ez sem akadályozta meg, hogy egy kisfiút megmentsen, amikor már öregebb volt és fáradtabb. Miután teljesítette a küldetését véget ért ez az élet is… legalábbis azt hitte.
Negyedik és egyben utolsó életében már nem tudtam mihez kezdhetne az életével. Nem volt rendőrkutya, nem volt mellette Ethan. Egy olyan helyre került, ahol nyomorúságos körülmények között tartották, majd amikor megelégelték kirakták az utcára. Amiért szerencsésnek mondhatja magát, mert Victor megölte volna, ha olyan hangulatban lett volna.
A sors fintora pedig az, hogy a Tanya közelében tették ki. Ami egyenlő volt azzal, hogy megkeresi Ethant. Keserves napok és sok keresés után végre megtalálja régi gazdáját, akit soha nem felejtett el egy életében sem. Most végre úgy érzi, van miért folytatni az életét.
Amikor megtalálta a kis gazdáját, ahogy ő nevezte, meglepődött, hogy kis gazdája mennyire megöregedett. Ethan megcsömörlött az élettől, negatívan látta a jövőjét és úgy gondolta, hogy neki nincs szüksége kutyára, valamint, hogy a kutyus olyan helyet érdemel, ahol kisgyerekek vannak, nem pedig ilyen vén szivarok.
A végén persze befogadja a kutyust. Baily vagyis most ebben az életében Cimbi/Cimbora szeretné felnyitni gazdája szemét, hogy igenis lehet teljes és boldog életet élni. Régi szerelmek élednek újjá a kutyusnak köszönhetően és bekövetkezik a boldogság szakasza… ami azonban nem tart olyan sokáig, mint az ember remélné.
A történet vége megrekedt a happy end és a szomorú vég közötti vékony határon. Az olvasó örült, hogy végre révbe ért a kutyus és rájött, hogy miért is élt meg annyi, de annyi életet, annyi kalandot, ismert meg annyi embert, megismerte a boldogságot, a félelmet, a szomorúságot.
A végén célba ért és végrehajtotta utolsó nagy feladatát is.
Igen Bailey/Cimbi/Tóbi/Ellie, teljesítetted a küldetésed!
Kinek ajánlom?
Kutyásoknak kötelező könyv! Akinek nincs, de szereti az állatokat szintén érdekes és lenyűgöző olvasmány lesz.
Értékelés:
Történet: 5/5
Stílus: 5/5
Karakterek: 5/5
Egy olvasó lány
