Jennifer Probst: Keresd az alkalmat

Verilyben sikeresen működik a házasságközvetítő, amelyet Kate Seymour irányít két barátnőjével karöltve. Kate nem pusztán okos üzletasszony, de titkos erő birtokában is van: amikor a szerelem ott vibrál a levegőben, akkor mintha áramütés érné. Ezt érzi, amikor találkozik Slade Montgomeryvel, a kissé indulatos és döbbenetesen jóképű válóperes ügyvéddel, aki egy napon beront a házasságközvetítő irodába, és bizonyítékot követel: nem teszik-e tönkre az ő sérülékeny húgát, aki Kate legújabb ügyfele? Kate csak úgy tudja meggyőzni a férfit arról, hogy ő nem csaló, ha megtalálja neki álmai asszonyát. De vajon sikerül-e Kate-nek megtartania a két lépés távolságot, amikor a férfi olyan hatással van rá, hogy szinte remeg a lába a jelenlétében? Vagy talán a házasságközvetítő is révbe ér egyszer?

(Forrás: moly.hu)

Egy nagyon kedves barátnőm kölcsön adta nekem ezt a csodát, mondván Brigi ezt neked el kell olvasnod.

Eleinte kétkedve fogadtam, mert nézegettem molyon és azt gondoltam ez is egy tipikus szerelmes történet se több, se kevesebb…mekkorát tévedtem.

Az írónőtől már olvastam az érdekházasságot, de az amolyan egyszer elolvasom és rendben van kategória volt. :D

A keresd az alkalmat viszont más volt. Humorban itt sem volt hiány. Ennek a nőnek egyszerűen fantasztikus a humora. Komolyan! Repkedtek a lapok a kezem között, letenni nem bírtam a könyvet.

A történet alapvetően arról szól, hogy megtaláljuk azt a személyt, aki mellett reggel felébredsz, akivel megoszthatod a mindennapi jó és rossz dolgokat, valamint aki mellett este nyugovóra térsz…vagy legalábbis ágyba :D

Kate karaktere megtestesíti a független nőt. Sikeres, gyönyörű, nem ejtették a fejére, mindene megvan, ami kell. Szerető család, barátok és Robert *-*, valamint egy sikeres vállalkozás feje.

Slade, az adonisz. A tipikus nagyvárosi ügyvéd, aki tudja, hogy mindent jobban tud és ezt nem is rejti véka alá.

Az ember azt gondolná, hogy ez a két karakter tökéletes, hiszen nincs semmi problémájuk az életben, minden rendben van velük. Ez elég felszínes gondolkodás lenne...

Mint minden normális, hétköznapi ember életében az ő életükben is vannak olyan dolgok, ha úgy tetszik foltok, amiket el akarnak felejteni, vagy legalábbis mélyen eltemetni és maguk mögött hagyni.

Kate esetében dadogása keserítette meg az életét gyerekkorában, de még az egyetemen is. Ha az ember nem tapasztalja ezt meg, el sem képzeli milyen nehezek lehetnek így a mindennapok az ember életében. Sajnos ő beleesett abba a csapdába, hogy a családja túlságosan is átesett a ló túloldalára a szeretetet illetően. Mindennap elmondták neki, hogy számukra mennyire tökéletes és, hogy mennyire szeretik, azonban, amikor segítséget kért sajnos nem hallgatták meg kellőképpen :(

Szerencsére megismerkedett két nagyszerű baráttal, akiknek szintén megvannak a maguk démonai, amik a következő kötetekben derülnek ki és én alig várom, hogy felfedezzem őket :)

De kanyarodjunk vissza….

Slade…amikor először beszambázott az irodába azt gondoltam, hogy na megérkezett, Mr. Minden-lében-kanál. Ugyanis ő valójában egy oltalmazó testvér, aki szent küldetésének tekinti, hogy hugát távol tartsa minden tisztességtelen (és tisztes) férfitől egyaránt. Slade házas volt, azonban a feleség sajnos megcsalta, ami elég ironikusan jön a képbe, hiszen főhősünk válóperes ügyvéd. Innen egyenes út vezetett a szerelembe vetett hit teljes megsemmisüléséig, ami valahol érthető, hiszen csalódott, valahol pedig egy menekülés volt.

A probléma azonban ott kezdődött, hogy szeretett huga szerette volna megtalálni a saját útját…Így keresztezte egymást két főszereplőnk útja :D

A történetet egyébként a csípős humor, valamint a barátok és a füvezős anyuka fűszerezte meg és emelte az olvasási élményét egy sokkal jobb szintre. :D

Tetszett, hogy nem in medias rest volt a két szereplő találkozása, hanem fokozatosan jutottunk át mindkettő páncélján, valamint, hogy fokozatosan bontottuk le a falakat.

A történet tanulsága, hogy nem minden fekete és fehér. Vannak olyan dolgok az életben, amik kiszámíthatatlanok, de ettől függetlenül adni kell nekik egy esélyt, még akkor is, ha utána összetörik a szíved és a lelked. Utána fel kell állni és menni kell tovább, mert sokkal rosszabb abban a tudatban leélni az életed, hogy meg sem próbáltad, esélyt sem adtál neki, mint abban a tudatban élni, hogy te IGENIS MEGPRÓBÁLTAD.

Nincs mindenre garancia, de vannak alkalmak, amiket igenis meg kell ragadni és élni kell vele! :)

Egy olvasó lány